1 vagy 2 éves növény, amely az őszirózsafélék
családjába tartozik.
Hoppokratész, ókori orvos a salátát a táplálkozás
fontos részeként említi,
az Istenek eledeleként hívták ekkor.
Egyes források szerint
a piramisok építésénél
résztvevő embereket is
ezzel a levélzöldséggel etették,
hogy egészségesek legyenek.
Babiloni uralkodó Belsazar,
lakomáin is salátákat szolgáltak fel.
Rengeteg fajtája van: fejes, kötöző, metélő-, vagy tépő,
endívia, jégsaláta.
Színei is változatosak.

Energia- és ásványi anyag tartalma:
A-, B-, C-, K- vitamin, béta karotin, folsav, kalcium, vas, mész.
A szabadföldben termesztett saláta vitamintartalma
jelentősen magasabb, mint fóliás társaié.

Élelmiszerkénti felhasználása:
A salátákat többnyire nyersen fogyasztjuk.
Sültekhez, szendvicsekbe.
Savanyúságként is megállja a helyét,
ecetet adva hozzá.
Főzeléket is készíthetünk belőle,
de ugyanakkor levest is, bár ez nem túl elterjedt.

Egészségre gyakorolt jótékony hatásai:

• A-vitamin tartalma miatt revitalizálja bőrünket,
  késlelteti az öregedést.
• Segít méregteleníteni.
• A leveleiből főzött lével jó borogatni a pattanásokat,
  pikkelysömört.
• Vizelethajtó.
• Fogyókúrában jól alkalmazható,
  mivel alig tartalmaz cukrot és zsírt.
• Terhesség ideje alatt azért érdemes fogyasztani,
  mert sok benne a K- vitamin,
  ez a magzat fejlődésében nélkülözhetetlen,
  ugyanakkor az émelygést is csökkentheti.
• Lactucariumot tartalmaz, mely segít nyugalmunk megőrzésében,
  és a jobb alvásban.
• Lugosító hatású.
• Cukorbetegeknek igen ajánlott a fogyasztása.