A laboda a disznóparajfélék családjába tartozik.
Levélzöldség, mely Közép- Ázsiából származik.
A középkorban gyógyhatásai miatt volt használatos,
a 19. századtól főzeléknövényként emlegetik.
Kertjeinkben előfordulása igen ritka,
a spenótfélék kiszorították őt.
Pedig saját magát veti el, így kora tavasszal már bújik.
Két változata terjedt el: a vörös és a zöld;
de már lehet találkozni a kettő kombinációjával is:
a zöld levélen piros erezet.
Júniustól szeptemberig tudunk leveleket szedni az ételeinkbe róla.

Energia és ásványi anyag tartalma:

Vas, kalcium, kálium,
magnézium, foszfor, mangán.
A-, C-, K- vitamin. C- vitamintartalma 2-szer magasabb a citroménál,
klorofiltartalma pedig a spenótot előzi meg.

Élelmiszerkénti felhasználása:

Régen a nagy leveleit a vaj csomagolására használták.
Ma teszik fűszervajakba, főzelékbe,
salátákba, savanyúságba, levesekbe.

Egészségre gyakorolt jótékony hatásai:

• Daganatmegelőző
• Bőrpuhító
• Hashajtó.
• Köszvényre.
• Légzőszervi megbetegedéseknél.
• A-vitamin hiányra, úgy hogy a magját lisztté őrlik.